(1899-1968)
Rektor, kántortanító, a 812. sz. Csaba vezér cscs. csapatlapítója
Farkas Sándor 1899. március 18-án született Tök községben. Apja Farkas Sándor református lelkész, édesanyja mándi Márton Kamilla. Hatan voltak testvérek. Eddig ismert testvérei: Farkas Edit (Tök, 1895. április 14. - ? ) és Farkas Lenke (Tök, 1897. április 7. – Budapest, 1970. június 4.)
Az elemi iskolát követően, 1922. és 1923. között a nagykőrösi református tanítóképzőben tanult.
1917-ben önkéntes népfölkelő katonaként sorozták be a császári és királyi 32. gyalogezredhez. Az olasz fronton szolgált. A harcokban nem sebesült. 1918. október 28-án esett hadifogságba. Először olasz, majd francia hadifogoly volt, ahonnan 1920. május 9-én távozott.
A 20-as évek elején került Rákoscsabára, a Református Elemi Népiskolába. Itt, mint tanító tanított, és ő volt a református gyülekezet kántora.
Rákoscsabán, 1924. augusztus 28-án kötött házasságot Kádár Gabriella Róza Irén (Székesfehérvár, 1902. december 15. – Budapest, 1988.) református tanítónővel. Első gyermekük Farkas Tünde 1928-ban, második ifj. Farkas Sándor 1937-ben született.
A cserkészmozgalommal ezekben az években ismerkedett meg. Látogatóként részt vett az 1933-as gödöllői IV. Cserkész Világdzsemborin, amelynek hatására fogalmazódott meg benne egy saját református alapítású cserkészcsapat. A gödöllői szintén református 943. számú Ráday Pál cserkészcsapatban sajátította el a cserkészet alapjait. A rákoscsabai Református Egyház hozzájárulásával 1934. augusztus 19-én alapította meg a 812. számú Csaba vezér Cserkészcsapatot, aminek a cserkészmozgalom megszűnéséig parancsnoka volt. 1936-ban az 51. számú központi tisztitábort végezte el és több cserkészcsapattal tartotta a kapcsolatot. Több tábort szervezett a csapatnak. A visszacsatolások után 1939. július 02-18. között a kárpátaljai Volóc, 1942. július 10-27. között az erdélyi Szalárdtelep községben táboroztak.
A gödöllői 9. honvéd kiegészítő parancsnokság 1944. július 24-én őrsmesteri rendfokozattal sorozta be katonának. 1945. január 16-án Budapest ostroma alatt került orosz hadifogságba, ahonnan 1947. szeptember 12-én szabadult. „A szeptemberi híradás szerint, a Kaukázusban Tbiliszi mellett, Rusztavában egy cementgyárban dolgozik.” A moszkvai 181. számú táborból jött haza. A háború alatt több csapattag is teljesített katonai szolgálatot, akik közül többen hősi halált haltak, vagy évekre hadifogságba kerültek. A Magyar Cserkésszövetség betiltása a hadifogoly évei alatt érte, ahogyan a csapat belépése a Magyar Cserkészfiúk Szövetségébe. 1946-ban ifj. Dobozi Mihály, 1947-ben pedig Tóth Sándor cserkészsegédtisztek vették át megbízottként a parancsnokságot. Hazatérését követően visszavette a parancsnokságot és 1948-ban a cserkészet teljes betiltását megelőzően, a Zala vármegyei Oltárcon táborparancsnokként vezette utolsó táborát.
A Rákosi rendszer kezdetén a cserkészmozgalmat betiltották, iskoláját államosították, így került egészen nyugdíjazásáig a mai Sugár Úti Általános Iskolába (állami iskolába), mint énektanár. 1952-ben három iskola tanulóiból úttörőzenekart alapított. 1953-ban részt vettek a művészeti együttesek második országos versenyén is.
Az 1956-os forradalom alatt megpróbálták újjászervezni a cserkészcsapatot, de az csak egy rövid kísérlet volt. Nyugdíjazása után elköltöztek egy pestlőrinci szövetkezeti lakásba. Ebben az időben már súlyos beteg volt, gyomorműtéten esett át. A következő műtét után már nem gyógyult fel, hosszas szenvedés után 1968-ban hunyt el. A pestszentlőrinci temetőben temették el.
Csapat születik
Háború előtti irattárunk teljesen megsemmisült, egy iratot, egy tábori fényképalbumot, valamint három naplót kivéve.
Forrás: Egyházközségi irattár
Részletes leírást ad az alapítás körülményeiről, a táborokról és azok őrsi beosztásáról, valamint más, a csapat életének fontos eseményeiről.
A II. világháború során bajonettel átszúrták.
***
A túrát a csapatalapító Farkas Sándor parancsnok szülőfalujába Tök községbe szervezték.
A naplók kalandokkal teli kilencven évet tudhatnak maguk mögött.
A cserkészet 1948-as betiltását követően az egykori csapattagok amit tudtak kimentettek és megőriztek. Id. Nagy Sándor rajparancsnok két naplót őrzött. Miután kölcsön adta, hosszú éveken át hiába kérte. A cserkészcsapat 1993-as újjáalakulását dokumentáló új csapatnapló bejegyzése szerint, Tóth Sándor egykori cserkész családi hagyatékát képező "812. sz. Csaba vezér cscs. 1941. okt. 28-29-i .
1. országos portyázó őrsének naplójá"-t, 1994. február 7-én, az "1934. és 1943. között vezetett csapatnaplót" pedig 1993. június 20-án, Fodor Sándor missziói gondnok adta át a csapat részére. A naplót végül 1994. június 6-án Rózsavölgyi Lajos egykori öregcserkész adta vissza eredeti őrzőjének. Napjainkban fia, ifj. Nagy Sándor kezelésében áll.
***
1939. július 2. és 18. között a csapat, a márciusban a magyar–szlovák kis háború során visszacsatolt kárpátaljai Volóc községben táborozott.
***
A naplók bár a közösségi tulajdont képezték, mára magán ember felügyeli.
Egykori csapattagjaink
EDDIGI KUTATÁSOK ALAPJÁN
Bancs László
Batta László
Bátky Zoltán
Benedek László
Csordás József
D. Kovács János
D. Kovács László
Demeter János
Demeter M. Rudolf
Diósi Gábor
Dobos Gyula
Dobozi László Dr.
Dobozi Mihály ifj.
Domokos Lajos
Erős Miklós
Farkas Sándor (1899-1968)
Farkas Sándor ifj. (1937- él)
Fazekas Kálmán
Fodor I. János
Fodor II. János
Fodor Sándor
Gacsal Sámual
Gásza György
Géczy Gyula
Gerendő István
Hermann Sándor
Horváth Béla
Horváth Imre
K. Nagy Benjamin
K. Nagy István
K. (karai) Nagy Sándor
K. Vitárius János
Kádár András
Kertész Ernő
Kicsi Sándor
Kincses Ferenc
Kincses György
Kovács Ferenc
Kovács János
Kovács János /Szőke/
Kovács László
Kovács Mihály
Kovács Tibor
Kővári Gábor
Ladányi János
Ladányi Mihály
Lakatos József
Láng Gábor
Láng Gyula
Lukács Ferenc
Lukács Géza
Márton János
Márton József
Márton Pál
Molnár János
Molnár János
Nagy Kornél
Nagy Sándor (1921-2002)
Orbán György
Rajnák János (1930-2011)
Rajnák József
Rajnák László
Révfy István (140/ö) - tanári kapcsolat
Rózsavölgyi István (1920- ?)
Rózsavölgyi Lajos
Simon Károly
Szabó Bálint
Szabó János
Szabó Károly (1920-1943)
Szabó László
Szabó Sándor
Szabó Szilárd
Széchenyi György
Szilágyi István
Szokolay Sándor
Szombati András
Tamássy Attila
Tanító Sándor
Tarnai Sándor (1932- él)
Tóth Ferenc
Tóth Imre
Tóth Sándor
Velez Károly
Velez László
Veszely György
Vida Tibor
Vitárius István
Völgyesi György
Zólyomi János (1925-2014)
Hiányos*
II. világháborúban hősi halált halt, vagy fogságba esett cserkészek
A CSAPAT HADIFOGOLY TAGJAI
+ Farkas Sándor őrmester (1945.01.16.-1947.09.12.)
+ Nagy Sándor (1945-1946.06.)
+ Rózsavölgyi István címzetes tüzér tizedes (1945.03.28.-1949.)
+ Zólyomi János honvéd (1945.01.09.-1948.07.09.)
A CSAPAT HÁBORÚBAN ELHUNYT TAGJAI
+ Bátky Zoltán tartalékos hadnagy (1944.03.25. elesett)
+ Demeter János (Fogságban halt meg.)
+ Fodor II. János (Gödöllői hadifogolytáborban halt meg.)
+ Szabó Károly honvéd (1943.01.17. Don-nál halt meg.)
+ Szilágyi István (Csatában esett el.)
Hiányos*
Forrás: Csapat irattár